Tér - a tervezés egyik legfontosabb alapeleme
A Budapesti Műszaki Egyetem építész karán az első éves
tárgyak között a térkompozíció nagy kredit értékű oktatott tárgy.[1]
Ezen gyakorlati óra keretében modelleket és maketteket kell készíteni a
lehető legelvontabb gondolkodásmóddal, a diákok szabadra engedhetik a fantáziájukat, és a
legegyedibb, és legkreatívabb alkotások nyerik el a legjobban az oktatók
tetszését.
Feladat volt a kocka, valamint a különböző téridomok és kisebb
nonfiguratív terek modellezése. Egy nagyon fontos szemléletmódot ad ez a tárgy,
mert felhívja a figyelmet egy olyan nézőpontra, amire sok ember nem is
gondolna, mégpedig arra, hogy az üres térrel éppúgy tervezni kell, mint azzal a
térrel, amit megtöltünk anyaggal. Az egyik tanuló a kocka feladatnál
fogott egy üveget, és 6db 10x10 centiméteres üveglapot vágott ki, amit később
kockának ragasztott össze szilikonnal, úgy nézett ki, mint egy mini-akvárium,
csak a teteje is üveggel volt befedve. Ám az utolsó pillanatban, mielőtt még
befejezte volna a záró lap leragasztását, a kocka belsejébe fújt egy kis adag
cigarettafüstöt, majd ezt követően gyorsan betapasztotta a kockát, és elkészült
a mű. A füst ide-oda mozgott, ahogy a kockát is mozgatta. Az égéstermék
egyenletes szétoszlása előtt megdöbbentően gyönyörű látvány volt. A bezárt füst
éles kontúrokkal rajzolta ívelt formáit, és a légüres teret mindig más-más
térrészekre tagolta. Az elhagyatott tér adta meg a füst szépségét.
Az üres terek, a szabadon hagyott felületek feloldják a
zsúfoltság érzését és pihentetik a szemet. Akinek először kell megterveznie egy
plakátot, esetleg egy szórólapot, –vagy egy kezdő grafikus esetében is hasonló
a helyzet,– meg lehet figyelni azt, hogy félnek a szabadon hagyott részektől. A
leggyakoribb eset, hogy az általuk tervezett kiadvány minden
négyzet-centiméterét befedik grafikai elemekkel, feliratokkal.
1.
Melléklet: Kutatás, Forrás: Google képkereső
(Steve Jobs, Bill Gates presentation)
Fentebb Steve Jobs és Bill Gates prezentációs
stílusáról készült fényképek láthatóak. A bal oldali képen a tér kialakításának
köszönhetően egy markáns és hangsúlyos fókuszpont alakult ki, az „iPad”
felirat. A jobb oldali prezentáció képén minden elem túl nagy hangsúlyt kapott,
megszűnt a kontraszt, és a sok egymástól teljesen különböző grafikai elem
egymás hegyén-hátán kisebb csoportokba rendezve kitölti a tér minden egyes
pontját, ez által zsúfolt érzetet kelt. A tekintetnek nincs hova menekülnie,
ide-oda ugrál tárgyakról tárgyakra.
Egy másik szempont a tér kialakításánál a dinamika
érzékeltetésének a megjelenítése. Mindkét képen tetten érhető a mozgás, Bill
Gates a kezével gesztikulál, és Steve Jobs pedig sétál. A kétdimenziós képeken
a mozgás tapasztalása sokkal izgalmasabbá tudja tenni a kompozíciót, mint a
statikus elemek. Timothy Samara arra hívja fel a figyelmet, hogy a mozgás
érzékeltetéséhez elég akár egy statikus forma, egy vízszintes vonal, amit ha
szembeállítunk egy aktívabb elemmel (kör, háromszög), az agy ösztönösen
összehasonlítja a kettő elemet és azt feltételezheti, hogy az egyik mozgásban
lehet. Egyetlen elem is elég lehet a mozgás illúziójához, például egy gömb,
amely nem a középpontban van, úgy érzékelhető, mintha elmozdult volna a térben.
(Samara, 2014, p. 70)
A közegnek meghatározó retorikai szerepe van. A tér
kialakításánál meg kell vizsgálni azt a kontextust, más néven környezetet, ahol
a tervezett tartalom meg fog jelenni. A reklámpiacon gyakran lehet találkozni
olyan promóciókkal, amik nem mérték fel a környezetüket, így az üzenetük szinte
láthatatlanná vált a hirdetési felületeken. Akik megvizsgálják azt, hogy a
megtervezett tartalmuk milyen helyen fog megjelenni, azok jelentős
versenyelőnyre tesznek szert. A fenti állítás megalapozásához a kérdőíves
kutatásomban egy grafikusok által állatorvosi lónak emlegetett kategóriát, a
reklámújságot vettem szemügyre, és az alábbi képről kérdeztem meg, hogy melyik
reklám volt az, amin első rápillantásra megakadt a szemük, azt is megkérdeztem,
hogy szerintük mi lehet az oka ennek.
2.
Melléklet: Kutatás, Forrás: Kék reklámújság,
2016
A válaszadók között legtöbben a McDonald’s reklámjáról
mondták azt, hogy felfigyeltek rá, amit azzal indokoltak, hogy nagyon elüt a
többi hirdetéstől. Írták, hogy „mindegyik olyan zsúfolt, az meg nagyon egyszerű”,
letisztult. A vizualitás szempontjából a reklám sikerességét a tér tudatos
megszerkesztettsége okozza. Ennek hátterében az a kontraszthatás áll, ami a
zsúfoltság és a tágasság (szellősség) ellentétével operál. A reklámcikkek
mindegyikén sűrű felirat és képkombináció látható, ellenben a Filet-O-Fish
dobozzal, ahol teret hagytak a szemnek.
A kitöltők második helyre az emberi arcot írták, mind a
központi elhelyezkedését, és magát a lány szépségét hozták fel érvnek. Az
emberi arc figyelemfelkeltő erejét támasztja alá Kovács Gyula, aki az
arcpercepció és arcadaptáció elektrofiziológiáját vizsgálta, melyben az
arcpercepció egy hierarchikusan elhelyezkedő területet képvisel. (Kovács Gyula, 2008, pp. 9-16) Vizuális
meggyőzés szempontjából érdekesnek tartottam ezt a kutatási eredményt, mert
ebből kiindulva érdemes lenne minden felületen emberi arcokkal felkelteni a
figyelmet. Becker György tollából választ kaptam a felmerülő gondolatra,
szerinte az ilyen képek emlékezeti hatása sokkal nagyobb, ha például egy
celebet alkalmaznak reklámozás céljából, mivel akkor a celebre mindenki
emlékezni fog, de később csak kevés ember tudja majd felidézni azt, hogy mi
történt a képen, és még ennél is kevesebb ember fogja felidézni azt, hogy vajon
milyen termékhez vagy szolgáltatáshoz volt köthető a híresség a hirdetésen
belül. (Becker-Izsó, 2011, p. 47)
[1] http://www.epiteszhk.bme.hu/files/oktatas/etr_mintatanterv/uj_etr_hirdetmeny_bsc_0.pdf
(megtekintés: 2016.03.04)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése