Színharmónia
Kevés olyan erős vizuális inger létezik a kommunikáció során,
mint a színek. Egy kísérlet alapján Berlin és Kay állítja hogy a csecsemőkben
megvan az a képesség, hogy a teljes színtartományt kategóriákra osszák szét,
emellett a négy alapszínt is meg tudják különböztetni, mindez azért érdekes,
mert még szóval nem is tudják elmondani ezeket. „Az antropológiai,
neurofiziológiai és pszichológiai adatok megfelelései azt mutatják, hogy a
színek osztályozása és kategorizációja egy genetikailag előírt idegrendszeri
struktúrára épül.” (Bereczkei, 2008, p. 453)
Az emberi színlátás evolúciós okokra is visszavezethető. Az egészséges emberi
retina pálcikákat és csapokat tartalmaz. A pálcikák a fekete-fehér
árnyalatokat, a csapok a színeket érzékelik. Ahhoz, hogy az ember fel tudja
ismerni az érett gyümölcsöket piros csaptípussal is kell rendelkeznie. Ezt a
génduplikáció segítségével szerezte meg az evolúció folyamán. (Gerald H.
Jacobs, 2006, pp. 44-51.) A vörös szín figyelemfelkeltő hatása a
fenti okokra vezethető vissza.
A különböző hullámhosszú fénysugarak visszaverődése során[1]
a színeket a tökéletlen emberi szem dolgozza fel, hiszen a teljes látható
spektrum kis szeletét érzékeli csak, és ezt a szemekből bejövő
elektromos jelsorozattá alakult információt egy szubjektív szerv, az agy
dolgozza fel. A színek által létrejött jelentéstartalom és érzület éppen ezért
személyenként mást és mást jelenthet. Nem lehet kimondani egyértelműen olyan
köztudatban meglévő állításokat, hogy a rózsaszín az lányos szín, míg a kék
pedig fiús. Ráadásul a színek optikai tulajdonságai függenek attól, hogy milyen
felületen jelennek meg, valamint milyen típusú fénnyel vannak megvilágítva. Ahhoz,
hogy a színes tervezésről lehessen beszélni, először meg kell vizsgálni azok
szubjektív hatását. Készítettem négyféle címlapot, és kvalitatív kutatás
segítségével vártam választ arra a kérdésre, hogy csak a színük alapján a
válaszadók milyen tartalommal töltenék meg az alábbi kiadványokat?
1.
Melléklet: Kutatás Forrás: http://www.shutterstock.com/ demo
templates, Megtekintés: 2016.03.20
A piros borítós kiadványról egészségügyi, orvosi tartalmat
feltételeztek, de többen írtak felhívó jellegű reklámot.[2]
A zöld borítóról a válaszadók jelentős többsége gondolta azt, hogy a lényegének
kapcsolatban kell lennie valamilyen módon a környezetvédelemmel, az ökológiával
és az újrahasznosítással. A harmadik címlapra pedig vállalati és pénzügyes,
gazdasággal foglalkozó mondanivalót feltételeztek. Az utolsó lapról, amely lila
és rózsaszín színben tündököl, azt állították, hogy ez nem lehet más, mint nőies
tartalom, leánybúcsú szórólaptól kezdve a divatmagazinig szerteágazó válaszok
érkeztek.
A kutatásból világosan látszik, hogy a színeknek nincsen
egyértelműen hozzárendelhető jelentésük, csak nagy átlagokban jönnek ki a
feltételezések. Retorikai szempontból mégis nem elhanyagolható a meggyőző
erejük, mert anélkül, hogy a kitöltők ismerték volna a szöveg tartalmát, élt
bennük egy olyan feltételezés, ami meg tudta becsülni azt, hogy körül-belül
miről szólhat a tartalom csak a színek segítségével.
A színeket érzelembefolyásoló hatásuk alapján hideg, izzó,
világos, sötét, meleg, hűvös, halvány, élénk csoportokra lehet felosztani. (Sawahata, 2006, p. 6) Ha Krétán, egy forró
mediterrán tájon megjelenik egy fehér-kékre festett épület, akkor a nagy
forróságban kék hideg szín üdítően hat az ember hangulatára. (vö. 26. melléklet)
Ha viszont egy hideg táj tárul az ember elé, akkor vágyakozva gondolhat a
tűzre, a vöröslő lángokra.
Objektív szempontok szerint a színekről csak általánosan
lehet vizsgálódni. Az alábbi tulajdonságokra hívja fel E. Dichter (1954) azoknak
a figyelmét, akik a színekkel alkotnak:
„A szín befolyásolja a hangulatot.
A szín élénkít és ingerel.
A szín azonosulásra és emocionális
együttműködésre indíthat.
A szín a felkínált készítménnyel
kapcsolatban közvetlen asszociációkat kelthet.
A szín könnyebben érzékelhető, mint a
forma.
A szín közvetlenül hatol a tudatunkba, a
szavak pedig csak kerülővel.”
A legtöbb Magyarországon működő grafikai iskolában felhívják
a Scolar kiadó Színharmónia a gyakorlatban című könyvre a figyelmet, hogy
minden grafikus asztalán ott kell legyen ez az alapmű. Ez a színkeverés
szakácskönyve, temérdek hangulatra ad változatos lehetőségeket. Elegáns,
mozgalmas, lendületes, izzó és még számos más hatású színkeverékek mintáit
mutatja be (Sawahata, 2006, p. 3) , gyakorlatilag szinte
gondolkodás nélkül bárki képes ez alapján megfelelő szín- összeállítást
megalkotni. Vajon minden esetben ugyanazt a hatást lehet elérni a színek
összeállításával, amit ez a könyv kínál?
Nagyon fontos szempont az, hogy a színek értelmezése
kultúrafüggő. A Sapir–Whorf hipotézis kiindulási pontja az, hogy a nyelv által
megszabott szemantikai struktúrák határozzák meg az ember gondolkodását. (Sapir
1929, Whorf 1940) A színekre vetítve Sapir-Whorf feltételezését azt a
következtetést lehet levonni, hogy például az eszkimók, az ausztrálok és a
nairobiban élő emberek lehet, hogy egészen más jelentéstartalmakat és
feltételezéseket fognak a színekhez rendelni.
Érzékeny kérdés a színválasztás. Egy jól megtervezett
színharmónia ellenállhatatlanul vonzóvá tud válni, míg egy rosszul
megválasztott kombináció során az ember úgy dönthet, hogy nem szívesen olvassa
el a tartalmat. Susan M. Weinschenk arra a kísérletre hívja fel a figyelmet,
amelyben magas vérnyomással rendelkező emberek döntöttek arról, hogy melyik
egészségügyi weboldalban bíznak meg, melyik weboldalról olvasnak szívesen
információkat gyógyulásuk szempontjából. Amikor a betegeknek nem tetszett egy
honlap, megkérték, hogy indokolják ezt meg, és 83%-uk hivatkozott pusztán a
látványra és színvilágra. (Weinschenk, 2011, p. 177)
A színhangzatok segítenek abban, hogy objektíven tervezzék
meg a színkombinációkat. Ilyenek lehetnek a fekete-fehér akromatikusak, a
szemnek kellemes analógok, a meghökkentő ütköző színek (kék, piros), a kiemelő
hatású komplementer színek, a nyugodt egy szín árnyalataira támaszkodó
monokromatikus árnyalatok, a semleges színek, és a rendbeli színek. (Sawahata, 2006, p. 7) A színek tudatos
tervezése a színhangzatok alapján viszont a kreativitás rovására megy, hiszen
kész receptet mutat a kombinációkra. Nehezen tud megszületni egy egyedi és elvárt
hatást keltő színkeverés, ha egyből a sémákból indul ki a tervező.
A filmek és sorozatok világában a professzionális
látványtervezésnél a mozgóképek elengedhetetlen elemei a színes felületek. A
Breaking Bad[3]
sorozat ékes példája annak, hogy a szereplők és a környezetük
szín-összeállítását mindig az adott jelenet dramaturgiai hatásához igazították. A
film weboldalán írják, hogy a szereplők egymással fennálló kapcsolati
rendszerét a színkör segítségével alkották meg. Az 16. melléklet szerint Marie
Schrader mindig lila színben jelenik meg, ennek egyik indoka az, hogy ő áll a
legtávolabbi kapcsolatban a film főszálon futó eseményeitől.[4]
2.
Melléklet: Breaking Bad színpaletta, Forrás: http://breakingbad.wikia.com/wiki/Color
Megtekintés: 2016.04.17
A színek sajátos meggyőző és aláfestő hatásairól tanúskodik a
fenti példa is, mert ez alapján igen nagy manipulációs erővel bírnak, egy
jelenet kimenetelének szubjektív hatása erősen függ attól, hogy milyen színek jelennek
meg a képernyőn. Eddig a színkör és a színharmónia könyv mentén egy tudatos és
objektív szín-összeállítási stratégiát követve születtek meg a grafikai
alkotások. A színkompozíció szempontjából az intuíción és a megérzésen kívül még
két lehetőséget fogok elemezni.
Az előképek azok a támaszok, amik kiindulási alapot
nyújthatnak a színek tervezésénél. Az egyik ilyen kimeríthetetlen forrás maga a
természet. A növény- és állatvilág telis-tele van olyan elképesztően sok
színvariációval, amelyeket nemcsak a színhangzatok egyes csoportjaiba lehet
besorolni, hanem az átmenetekhez is, egy sokkal tágabb perspektívát kínál, mint
bármely eddig tárgyalt modell. A természetnek egy olyan nemzetközi nyelve a
színezet, amely legtöbb esetben gyönyörködtető hatású az emberekre. Nemcsak a
keverési tulajdonságokat mutatják meg, hanem azok arányai is világosan
látszanak.
3.
Melléklet: Esküvői meghívó
A jobb oldali esküvői meghívó színtervezésének előképe a bal
oldali flamingókról készült fénykép volt. Jól látható, hogy a fekete csőr színe
megegyezik a feliratéval, és a felületen a természetből vett monokromatikus
színhangzatú keveréssel született meg a grafika.
A másik természetből ihletett példák az egyre gyakrabban
használt irizáló színek. „Evolúciós értelemben nagyon költségesek, mert
létrejöttükhöz a kültakaró szerkezetének kell megváltoznia.” (Horváth Dóra, 2013, p. 35) Ilyen módon a
felület változatossága szemet gyönyörködtető, és a fény beesési szögének
függvényében más-más színben tündököl. Ilyen módon „csillognak” a kolibrik, a
pávák, egyes lepkék szárnya, de nemcsak az állatoknál lehet irizáló színt találni,
hanem számos anyag is rendelkezik ilyen tulajdonsággal, mint például az eozin.
Nemcsak az evolúciónak nehéz ilyen felületeket megalkotnia, de a grafikai
tervezés során is egy drágább technológiai eljárást kell alkalmazni, mégis gyakran
lehet találkozni hasonló tulajdonságú felületekkel. (vö. 18. melléklet)
4.
Melléklet: Irizáló színhatású kiadványok,
Forrás: Google képkereső, kulcsszó: iridescent colors book cover, megtekintés:
2016.04.15
Az színharmónia tárgyalása során továbbra is fennáll az a bizonytalanság,
hogy milyen színnel és színkombinációval érdemes megtervezni a tartalmat, hogy
a kívánt hatást lehessen vele elérni. Nincsenek kézzelfogható egzakt támpontok
és útmutatók pontosan a színek keltette benyomások egyéni megítélése, és
értelmezése miatt. A grafikai tervezés során mégis van egy módszer, ami alapján
igen precízen meg lehet jósolni azt, hogy a szín mennyire illik a tartalomhoz.
Becker György a legtöbb esettanulmánya során kis létszámú fókuszcsoportos
felmérést alkalmazott. (Becker-Izsó, 2011, pp.
263-432) Ha meghatározták ki lesz a célcsoportja a megtervezett
tartalomnak, érdemes több színváltozatot készíteni a felületről, és a
célcsoportból véletlenszerűen kiválasztott emberek között egy reprezentatív
kvalitatív percepció kutatást kell végezni, amiből kiderül az, hogy melyik
színek és színkombinációk érték el igazán a kívánt hatást.
A szín az erős vizuális ingerű jellege miatt tökéletes
kísérője a megszerkesztett kiadványoknak, de közvetlenül nem lehet tartalomhoz
kötni.
© Harsányi Miklós - Színharmónia
[1]
http://scienceblogs.com/startswithabang/files/2011/09/Visible-spectrum.jpeg
Látható fénysugarak hullámhossza. Megtekintés: 2016.04.21
[2] Vodafone, kozmetika, tudományos poszter
[3]
http://www.imdb.com/title/tt0903747/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése