Kézírás margójára
A Budapesti Corvinus Egyetemen eltöltött évek alatt
kristályosodott ki az a jegyzetelés technikám, amit a szükség diktált. Másfél
órás előadásokat tudtam ezzel a módszerrel egy lapra sűríteni. Apró hozadéka
ennek a módszernek az volt, hogy ezekből a jegyzetekből csak én tudtam tanulni.
Évfolyamtársaim mindig a négyzethálós vagy vonalas keretre szorultak rá, sőt,
volt aki már laptoppal írt az órákon. Én nekem elég volt egy hófehér
lap, és a végtelen szabadság érzésével vetettem rájuk soraim, megtöltöttem
tartalommal őket.
Már lassan egy éve nem írok kézzel, és mindig olyan furcsa,
ha tollat kell megfogni. Ha belegondolok csupán az aláírásomra volt eddig
javarészt szükség, és még az is okozott meglepetéseket. Az OTP Bank bevezette a
digitális aláírást, mely során több, mint tízszer kellett leírnom a nevem egy
nagy-felbontású táblagépre. Az első öt próbálkozásnál rácsodálkoztam a
monitorra, hogy ez nem is az én aláírásom. Megértem a szemszkenner és az
ujjlenyomat azonosítás végtelen egyszerűségét. J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése